Guten Tág Faszikáim!!!

A próba munkás kitérő után összeszedett a főnököm, és elvitt a szállásra! Egy kis falucska közepén, egy baromi nagy ház egyik oldal, ahol az iroda is van! Fasza féltetővel kerti bútorral, zárt udvar, nagyon kis otthonos. Mindenkinek van egy szobája, van konyha, mosógép, közös fürdő wc, elég sokat laktam kollégiumban, így ez nem zavar. A szobám viszont elég borzalmas, mondjuk legalább nem kell megosztanom senkivel. Kicsi, L alakú, van benne egy ágy (kettő, de az egyik nincs összerakva), valami 50 éves nappali szekrény, őőőő...ja... ennyi. Ééééééés! A lámpa kapcsolója az ajtón kívül van! :D Kaptam egy TV-t, ami tök jó csak ugye egy szaros antennám sincs hozzá, meg buggantottam valami régi hifit, amin jó a rádió. Körbe van lambériázva, és nagyon kemény bagó szag. Vicces hogy ez sem zavar, igénytelen állat lennék? Szóval itt lesz még dolgom, már írom a listát.

Nagyon tanulságos volt a próba munkás nap. Németországban ugye egyre kevesebb a szakmunkás, főleg hegesztő, és csőszerelő hiányban szenvednek, így mindenhonnan máshonnan igyekeznek pótolni ezeket. Az ex keleti blokk országaiban persze ez megneszelték, így nagyon sok cég van aki melósokat közvetít. De nem ám csak úgy egyszerűen, mert azért a követelmény nagy, és ember is sok van. Adott országban összeszedik a srácokat, és persze mindegyiket megnézik hogy hogyan dolgozik. Ha jó, akkor megkérdezik hogy akar e sok pénzt keresni, erre persze a válasz igen, aztán ott tartják őket hogy gyakoroljanak. Kapnak mindent ami kell, aztán ha úgy látják hogy már mehet akkor összeszerveznek egy "kisebb" turnét több állomással, van ugye sofőr, kisfőnök aki mindent tud, és beszél is ...mondjuk németül, mindenhol próba munka, és ahol beválnak, azzal a külföldi céggel megegyeznek, és onnantól kezdve már pénzt is keresnek a srácok. Kicsit mint egy zenekari turné, csak a koncert nem este 10-kor, hanem reggel 7:30-kor kezdődik, és gitár helyett a hegesztővel szólóznak a srácok. Érdekes hogy nincs viszálykodás, barátságosak, és segítőkészek egymással.

Éppen szerdán indult két hajdúsági srác próba munkára észak Németországba, így megbeszéltük hogy én elvonatozom Pestig, ott meg ők összeszednek, és veretünk tovább együtt. Idézem: "Á nem lesz itt baj! Ha meglátsz két struccoló komát egy Kék Vectrában azok mi vagyunk!" Sikerrel vettük az akadályt, két roppant szimpatikus arc, jókedvűen pattantunk Hajni-ba ahogy a tulajdonosa hívta az autóját. Persze 1500 km azért az sok, főleg hogy időre kellett a szállásra érnünk de hasznos volt az út, mert kiműveltem magam mindenféle hegesztési módszerből, és technikából, Megtudtam hogy mit is jelent a "Nem szartál fiam a kútba, csak a kávára, aztán meg belepiszkáltad!" mondás, meg azon gondolkoztak hogy hogyan tudják elintézni hogy én menjek velük tovább Hollandiába, mert akár piríthatnánk is együtt hamár ilyen jól összejöttünk,és ott ugye szabad, mindezt úgy hogy mentünk 150-el és bömbölt a Nightwish. Aztán érkezés hotelba halál szétcsúszva, gyors sörike, alvás mert reggel 7:30-kor jelenés volt próba munkára. Sajnos nem sikerült nekik, így nem mentünk tovább Hollandiába.

Egyszer csak felhívott a nővérem hogy van egy cimborája aki hallotta hogy jól beszélek németül, meg angolul, és nem csak akkor tudom kinyitni a számat ha okádnom kell, hanem okosan, szépen, értelmesen tudok kommunikálni (állítólag), és ők meg pont egy ilyen embert keresnek németországba. Höhhööj gondoltam csak lesz valami értelmes melóm is, így 30 környékén, ami éppen jól is jönne, mert ugye pont ráérek, és persze külföld, meg nincs is annyira messze. Küldetem gyorsan egy önéletrajzot, amire a válasz ugyan váratott magára, de az azt követő történések már nagyon gyorsan pörögtek. Konkrétan az történt hogy miután találkoztam a cégvezetővel, elmondta hogy miről szól a dolog. Magyar vendégmunkások papírjait/szállását intézni, előleget osztani stb stb, egyszóval pesztrálni Józsit, Pistit, Lacit, Fülöpöt, mer a hegesztésen/csőszerelésen kívül a szentem nem ért semmihez, és nem is beszél semmilyen nyelvet, több éves kint tartózkodás ellenére. Mindezt több, egymástól földrajzilag igen messze elhelyezkedő kirendeltségeken. Tetszett a dolog, mondtam is hogy érdekel, erre ő közölte hogy rendben, akkor Szerdán kint kéne lennem. Vasárnap délután este hét volt. Gondolom a válaszom sejthető.

Szóval az történt velem is mint sok mással Magyarországon. Kezdett idegesíteni hogy nem jutok egyről kettőre, így lassan körvonalazódott bennem hogy valami külföldi meló után kellene nézni. Kikérdeztem az egyik kis pajtást, ő már régebb óta nyomja külföldön vendéglátásban, szólt is már többször hogy menjek, de valahogy mindig győzött a lokálpatrióta, és a városom iránt érzett szeretet. De mégiscsak amikor anyám 56 évesen rokinyuggerként belevágott mint idős gondozó, rájöttem hogy ugyan nem nagyok az igényeim, de a helyett hogy álmodozok róluk, kellene valamit lépni is az irányukba. Aztán a többi magától történt szinte...